Segítő beszélgetés egzisztenciális szemlélettel

A segítő beszélgetések keretén belül lehetőség van rátekinteni a létből fakadó egzisztenciális kérdésekre, amely a végesség tudatán keresztül egy teljesebb, értelemmel teli élet megéléséhez vezető út lehet.

Az egzisztenciális pszichológia vonalvezetőm egyéni-és csoportokkal való munkámban, a társadalom különböző területein megvalósult mentálhigiénés egészségvédelem szempontból jelentős önkéntes projektjeimben, valamint 2015 óta fő kutatási területem, melynek keretén belül a tapasztalataimat, eredményeket publikáltam.

 

Az egzisztenciális irányultságú pszichológiai nézőpont gyökerei az egzisztenciális filozófiában találhatók, mely leegyszerűsítve, a léttel kapcsolatos témákkal foglalkozik. Középpontjában azon konfliktusok vannak, melyek abból fakadnak, hogy „az egyén szembesül létének adottságaival.” (Yalom, 2006 10. o) Ez a szembesülés feszültséghez vezethet, így beszélhetünk egzisztenciális szorongásokról.

 

A négy alapvető egzisztenciális konfliktus:

 

Jelentésnélküliség – a végső probléma, amely miért is élünk, mi értelme van az életünknek? kérdésekre választ kereső ember szorongása. Mivel nincs eleve elrendelt feladatunk, magunknak kell megteremteni a célt, amely értelemmel tölti el létünket.

 

Szabadság – Az alapvetően pozitív fogalom egzisztenciális értelemben más megvilágítást kap. A struktúra hiányát jelenti, és az egyén felelős azért, miként alakítja saját életét, világát, így döntéseiért és tettiért is.

Egzisztenciális elszigeteltség – amely meghaladja a kapcsolatnélküliség vagy belső elidegenedés jelenségét. Ez egy végső magányosság, amely abból fakad, hogy a létezésbe mindenki egyedül lép be, és egyedül távozik onnan. A konfliktus ennek az elszigeteltségnek a tudata és a kapcsolódás, nagyobb egészhez tartozás iránti vágy között feszül.

Halál - a központi egzisztenciális konfliktus, amely a lét folytatásának vágya és életünk végének elkerülhetetlensége közötti feszültségből fakad.

Alapvetően egyik szorongás következik a másikból, mélyebbre tekintve pedig mind a végesség tudatából fakad.

© 2020 Szimon Petra