SegítÅ‘ beszélgetés egzisztenciális szemlélettel
A segítÅ‘ beszélgetések keretén belül lehetÅ‘ség van rátekinteni a létbÅ‘l fakadó egzisztenciális kérdésekre, amely a végesség tudatán keresztül egy teljesebb, értelemmel teli élet megéléséhez vezetÅ‘ út lehet.
​
Az egzisztenciális pszichológia vonalvezetÅ‘m egyéni-és csoportokkal való munkámban, a társadalom különbözÅ‘ területein megvalósult mentálhigiénés egészségvédelem szempontból jelentÅ‘s önkéntes projektjeimben, valamint 2015 óta fÅ‘ kutatási területem, melynek keretén belül a tapasztalataimat, eredményeket publikáltam.
Az egzisztenciális irányultságú pszichológiai nézÅ‘pont gyökerei az egzisztenciális filozófiában találhatók, mely leegyszerűsítve, a léttel kapcsolatos témákkal foglalkozik. Középpontjában azon konfliktusok vannak, melyek abból fakadnak, hogy „az egyén szembesül létének adottságaival.” (Yalom, 2006 10. o) Ez a szembesülés feszültséghez vezethet, így beszélhetünk egzisztenciális szorongásokról.
A négy alapvetÅ‘ egzisztenciális konfliktus:
Jelentésnélküliség – a végsÅ‘ probléma, amely miért is élünk, mi értelme van az életünknek? kérdésekre választ keresÅ‘ ember szorongása. Mivel nincs eleve elrendelt feladatunk, magunknak kell megteremteni a célt, amely értelemmel tölti el létünket.
Szabadság – Az alapvetÅ‘en pozitív fogalom egzisztenciális értelemben más megvilágítást kap. A struktúra hiányát jelenti, és az egyén felelÅ‘s azért, miként alakítja saját életét, világát, így döntéseiért és tettiért is.
​
Egzisztenciális elszigeteltség – amely meghaladja a kapcsolatnélküliség vagy belsÅ‘ elidegenedés jelenségét. Ez egy végsÅ‘ magányosság, amely abból fakad, hogy a létezésbe mindenki egyedül lép be, és egyedül távozik onnan. A konfliktus ennek az elszigeteltségnek a tudata és a kapcsolódás, nagyobb egészhez tartozás iránti vágy között feszül.
​
Halál - a központi egzisztenciális konfliktus, amely a lét folytatásának vágya és életünk végének elkerülhetetlensége közötti feszültségbÅ‘l fakad.
​
AlapvetÅ‘en egyik szorongás következik a másikból, mélyebbre tekintve pedig mind a végesség tudatából fakad.